Kogitológia

A CO-WIKI wikiből




Cogitologiák

Kogitológiák[1]


Copyright-al
War.png

Szerző: Molnár Ferenc


Az értelem nehezen meghatározható, aktív kölcsönhatás a fizikai világ és a képzetes világok összefüggéseiben,azok elemeinek és változásainak leírásban és alkalmazásaikban.. Így az értelem kiterjesztést kap mind az élőnek nevezett összetett rendszerek gondolkodási műveleteit illetően és az azoktól eltérő mesterséges vagy földön kívüli értelmi állapotok eseteire vonatkozóan. Mondhatjuk azt is hogy az értelmi állapot aktív-passzív létezések vetülete,tükröződése,felfogási vagy egymásra hatósági jelenségek sokasága. Tehát nincs emberi értelem kizárólagosan. Az elme egyfajta értelem hordozó amely a saját összetett sejthalmazának egyik kiépülése okán létezik. Ha tehát egy fizikai objektum a létezésében a környezet/háttér viszonylatában van jelen,akkor annak értelem hordozó állapota a nyugalmi értelem mintegy valamilyen felfogástól mentes önmeghatározás. Az ember által felvetődő értelmi rendszerek ezt a nyugalmi,rejtett állapotot a maga sajátos kódnyelvi,fogalmi és képzet készletével váltja át az ő egyéni értelmévé.

A korpuszkuláris kogitológia (Vázlat)

Az alábbiakban az értelem emberi jellegét vizsgáljuk,mint sejt szövetség,azaz korpuszkuláris - cella és azok leírható és értelmezhető megfigyelhető állapotait. Az anti-korpuszkuláris kogitológia meghatározhatatlan egy emberi elme számára,pusztán feltétezés hogy léteznie kell egy a szi-aszi.gondolkodástól eltérő ismeret kezelés is amely nem kényszerül bele egy a földi életre oly jellemző agresszív,romboló,fondorlatos,konspiratív,manipulatív,haszonelvűségre lealacsonyított korpuszkuláris cella létezés meghatározóira.


Aszi alapú értelem

Az aszimmetrikus gondolkodás[2] (ismeret kezelés) -ról.

A CorpusCuit [3]lényegi értelemezésésről az emberi gondolkodás minőségi rendszerezésében.

Az aszi. gondolkodás értelem romboló, degeneráló hatásai az ember egyéni és közösség szervező munkálkodásaiban.

Meddig állat és mikortól ember az ember ?

A kérdésnek erkölcsi,filozófiai,jogi,közösségi,személyi és számtalan más nézőpontok alapján lehet nekifeszülni. Az ember felfogás rendszere -értelme,annak hatása és kiépülése egyben annak temetője. A legfontosabb kérdés továbbá, miért sikertelen az ember az értelem oldaláról megtámogatottan ? A vizsgálatot az teszi elkerülhetetlenül szükségessé,hogy az értelem/felfogás/gondolkodás fogalmait rendkívül zavarosan és ködmegülten tárgyalják az egymástól független előadások. Ha nem tudjuk mit értünk alatta,hogyan várhatnánk el,hogy értelmesen lepésről lépésre előrébb juthatunk ? Komoly bajok vannak az ismeret (információ) értelmezése körül is. A kiterjedések összefüggései, a valós fizikai világ és az ember gondolatvilága,amely mindezt igyekezve próbálja felfogni és magyarázatokkal körül bástyázni felületessen kifejtett és összefüggéseiben hiányos alakzatokat mutatnak. Nos,a különböző értelmezési rendszerek egyike a korpuszkuláris kognitológia. Amely az ismeret hatás hierarchiáit rendszerezi. Egy, a geometria segítségével felvázolt képletet fogunk látni,amelyben a kiterjedések és a vele szoros kapcsolatban álló idő,valamint a kozmológiai meghatározók szűk köre formálja meg a gondolkodás területeit,kényszereit és korlátait. Rangsorok és határok rajzolódnak ki amelyek meghatározottak biológiai testünk kiépülése során. Az intelligencia és okosság élesen elválasztva tükröződik benne,valamint a valós és képzetes fogalmi rendszerek elemei válnak határozottan és véglegesen el egymástól. Rangsoraikból elénk tárja hogy a kozmológiai elemek alapján és azok között milyen rendszerek szerint lehetnek tudásunk részei,elemei és hogyan épülhet fel elménkben az értelem/felfogás érzete.

Az állat elpusztul,ha nem aszimmetrikusan gondolkodik. Az ember esetében sokkal összetettebb a következmény rendszer

A fő bűnös az aszimmetrikus gondolkodás (ismeret kezelés) melynek jelensége nincs okok nélkül. A tanulmány végkövetkeztetése előre vetíti azt az új hozzá állást - amely a közösség/társadalom építésre vonatkoztatva, - a korpuszkularitásból adódó aszimmetrikus gondolat kezelés nyomán képződő hibás irányzatoknak a szűnni nem akaró folytatólagosságát hogyan akadályozhatnánk meg. Nem kis feladat és szükségünk van egy olyan világos és nyílt meghatározási rendszerre amelyet a korpuszkularizmus azon belül a saját szimmetrikus gondolkodás -unk biztosíthat. Nem az első eset,hogy az áttekintéseinkben és az alapok meghatározásában a korpuszkularizmusra hivatkozunk. Ahogyan az új elméletekkel szokás,nehéz hozzá illeszteni, az azt megelőző sokszor „terhelt” rendszerekhez és fenn áll a bizalmatlanság az ismeretlen összefüggések bevezetésével szemben. Elkel kerülnöm a hivatkozásokat és járt utakat,mert azok erőszakot tesznek a témánk egyben tartásában és az új fogalmak meghatározásainak egyértelműsítéseiben . Nem is beszélve arról,hogyan terheli meg az emberiség „intellektuális alkotmányát” az aszimmetrikus gondolkodás,amely szinte minden szellemi alkotás tartalmaz. Ha nem ismerjük fel a kaput a kerítésen járunk ki meg be.

A gondolkodás biofizikai késztetései.

Az ideg impulzustól a gondolkodásig. A tudomány jó - rossz következtetések egyenlőtlen kiosztású sorozata. A féligazság hazugság,mert a valóság összessége egységnyi „dolgokból” kell hogy épüljenek fel és nem bizonytalan átmenetekből. Bármilyen fel nem ismert hiba,valótlanság, szennyezi az eredményt. Jelen tanulmány következtetései a korpuszkularizmus kutatásának eredményeire vonatkoztatva és annak alap dogmái alapján közelíti meg az összetett rendszerek,sejtek,szervek,(elő )testek egyedi és csoportos működését szervező/irányító rendszereinek lehetséges modelljeit. Nyilván tartalmaz olyan elemeket amelyek nem felelnek meg a végletes kritikáknak,de ennek elkerülése érdekében az egyszerűség oldaláról közelítünk a lényegesen összetettebb változatok felé.

Jelen leírás felvázolja:

  • a sejt elemi ismeretkezelési rendszerének feltételezhető alapjait
  • a sejt által kiépülő szerves összetett rendszerek ismeretkezelését meghatározó hierarchiákat
  • az emberi gondolkodás eltérő és egymásba ütköző módszerei alapján kialakuló terheltségek és elváltozásokat,s amelyek az emberiség értelmi (annak minőségi) fejlődésének ellenében hatnak. (Devolúció)

Új fogalmaink : korpuszkularizmus,aszi-szi gondolkodás, CorpusCuit,pszi-genom,pszigén,kogitológia,devolució,proximatizmus,

A gondolkodás a sejt univerzum (su.) kényszerei,azok összetett állapotai alapján keletkező kiút/megoldás kereső idegrendszeri működés. Az idegrendszeri meghatározás a sejt esetében olyan korpuszkulák meglétére engednek következtetni amelyek önálló szervezési/elhatározási képességekkel kell hogy rendelkezzenek. Ezek nevesítése a javaslatom alapján a pszi-genom ,rövidebben a pszigén testecske a gazda. Ezen a határon elérkezünk annak a fogalomnak a meghatározásához amelyet a lélek mint tudati jelenség a biofizikai test ojatén beágyazódása, amely az ön/én-felismerés és ön/én-központú világlátás alap állapota. Tehát a lélek fogalma jelenti azt a folyamatot,amelyet úgy fogalmazhatnánk meg,mint az elme önmagába zárt felismerő figyelme. Ennek fennállása megszámlálhatatlan feltételhez van kötve. A biofizikai test kiegyensúlyozott működésétől az elme zavarmentes állapotáig,sok eredendő tényező függvénye. A testtől nem független,nem reprodukálható (többszörözhető) Tehát a lélek a sejt kiút/megoldás kereső rendszerének egy magasabb (minőségű) rendszere. A lélek lebomlása,eltorzulása a külső-belső hatások alapján módosul és rugalmasan alkalmazkodik a vezérlés hatékonyságának érdekében -ha kedvező körülmények határolják.

A sejt lelkéért a (feltételezhető) pszigének felelősek, az általuk keltett „jólét” extrém megnyilvánulása pl. a sejtburjánzás jelensége,vagy a sejt túlfejlődése (elhízás). Erre utalhatunk vissza avval a kérdéssel,hogy vajon a sejt alapvetően naiv vagy konspiratív ? Amikor a külvilággal és társ elemekkel küzd milyen magatartást követ ? Azt hihetnénk,hogy a fizikai világgal szemben kialakítandó tervek nem konspirációk pusztán machinációk. Nos, a kettő egybefonódó aktívum minden összetett rendszernél. A sejt nincs egyedül,ami az evolúciós elmélet alapján elég különös. Tehát egy sokszorozódó objektum,minek következtében hegemonikus burjánzásra képes -lenne,ha nem akadna olyan sejt típus amely aszketikus,(szuper komplexekként) nem a sejt bonyolult létezését folytatja,hanem a „vírus” automatikus önmegvalósító különcségét. Esetleg -bár ugyan az a belső félépítése és a habitusa,de a más környezeti viszony,más egyéni torzulásokat igényel (Devolúció) Valószínűleg ez a háborúk abszolút eredendő kezdete. A torz sejtek harca a ép sejtekkel szemben. Az ebből kialakuló verseny szüli a konspirativitást,amely így a korpuszkuláris összetett rendszerek világában alaptörvény. (Nem is csodálkozhatunk,hogy az emberi lépték ugyan ezt az algoritmust követi.) A teremtő -már ha van is ilyen,itt egy szenvedés irányított változatot indít,amelynek örökös,rövidtávú célja a túlélés és a fölénybe kerülés. Ez egy igen súlyos örökség. Kihelyettesíteni,valószínűleg lehetetlen. A sejt esetleges „nemes”céljai belefulladnak a környezet „negatív” hozzáállásába. Mindenki ellene van. Az ideális „evolúció” már az egyetlen összetett rendszer állandó finomhangolásával lehetne csak elfoglalva,mert a bejövő és kimenő anyagok egyensúlyát nem lehet nehéz megtartani. De sejtünk nem magányos. Tehát az értelmi/felfogásbeli hierarchiák a sejt viszonylatában egy olyan kiút felé veszi az irányt amelynek fő vonulata szelíd és naiv kiépülés (boldogulás) valamint egyfajta lépéstartás a környezet ás a társak állandó destruktivitásával szemben,harc és átalakulás útján. A sejt lapvetően nem végletesen agresszív,de belső szerkezetében igen nagy a rend és a kasztrendszer adta hierarchia. A jelek alapján következtetünk mindezekre ,de ebben a fizikai léptékben megtapasztalható pontos valóság leírást sajnos nem adhatunk. A biológiai objektumok korpuszkularitása egyértelmű. Szűk keresztmetszetben a sejt életére is ráláthatunk, de ami az emberiség jövőjét igazán és drámaian átalakíthatná,az az értelem anti - korpuszkuláris átprogramozása jelenthetné. A sejt partner ehhez hiszen agysejtjeink nemegyszer mutatják a szelídségre,jámbor „szeretetre”,önfeláldozó anyai/apai/testvéri/mi nem még, vonzódásra való készséget. A sejt kombinatív rendszerben létezik,amit nyugodtan nevezhetünk értelmes felfogásnak a sejt geometriai szintjén. (Kémiai és mikró reflexiók bonyolult hálózatait rejti a többnyire vizes gombócnak mutatkozó sejt korpusz.) A sejt által kialakuló szövet korpuszok ennek valamiféle növekményes rendszerével bírnak,melyek csoport működése szintén valamilyen kémiai és mikró reflexek alapján teljesítik -pontosan – a rájuk szabott működéseket. Hiányában a test/élőlény fokozatosan,vagy azonnal elpusztulna. Mindez nagyon egyszerűnek hat,de a sejt ,mint korporációs elem készségesen szakosodik a különböző feladatokra/elvárásokra. Így, az agysejtek ideg szövetek szervezete hierarchikus alapmű az élőlényekben. Ezért különösen izgalmas és fontos lenne tudni,hogy maga a sejtcella milyen értelmi szerkezettel bír és az miféle más alrendszernek engedelmeskedik. Nyilván, nem a véletlen kamatyolta össze és fejlesztette a semmiből,vagy egyedi elemzések és próbák tengeréből jutott el egy működő összetettség ilyetén bonyolultságáig. Mindezek mögött egy „valami különös mérnök csoport” kellet,hogy munkálkodjon. A végtermék,minden esetre egyfajta elme. Hálózatos agy, amelyben a geometriai tartalmak a zsírszövet idegi szövőszékén kialakítják az alap területeket,ahol is a az érzékelés megkezdheti a beíró és rögzítő munkáit. Az elme alap eljárása az érzékelés nyomán fokozatosan egy emelkedő pályára mozdul el,ahol is az érzékelések a megértések összevetéseivel kialakít egy felfogási mezőt. Ennek szerkezetével és a valóság/fizikai világ elképzelhető logikai kiosztását vizsgáljuk a továbbiakban. (A CorpusCuit3 modell.)

A feltételezhető CorpusCuit mezők hierarchiái az idő [4] és a mennyiségi/minőségi kiépülés arányában,

Ismeret csere[5] – Fontos tudni,hogy az ismeret a korpuszkularizmus tétele alapján alkalmazkodva a Szimmetria megmaradás ( Szm.) téziséhez a hatás kölcsönössége alapján szimmetrikus. Tehát az ismeret kapcsolati megvalósulása csak csere megléte esetén értelmezhető. Magyarul, a fizikai világban nincs egy irányú ismeret megvalósulás. Az, - értelmetlen. Ez a „ hatás ellen hatás „ kiterjesztése az ismeretek proximatizmusánk területére. Nem tévesztendő össze az ismeret (viszonylagos)előadása alapján a hallgatóban keletkező ismeret kódolás (megértés) jelenségével. A fizikai ismeret csere eredő értéke = nulla. Míg a képzetes ismeret csere aszimmetrikus és az ismeret forrás értéke nagyobb mint a hallgatóé. (Ez pl. a hír mint ismeret állapota,vagy a dolgok leírása,értelmezések,magyarázatok, az oktatás/képzés ,...stb.) Amikor átkódoljuk a természeti törvényeket értelmünk számára akkor a szimmetria megsérül és kialakuló ismeret halmaz leválasztódik a fizikai megvalósulásokról,majd különböző kódolások után az értelmünk felfogó területein rögzül.

Alap ábránk rendkívül fontos modell,mert minden a korpuszkularizmust megmagyarázó előadásban elő fog bukkanni.

y = Idő Vektor

ti = Cc. Idő Mező

1.ábra

A továbbiakban a Cc. Mező kiosztásának sematikus ábráját mutatjuk be. Kapcsolódó fogalmak:

Ismeret mező (CorpusCuit) CC.1.

Az ismeret mint Kapcsolat ,vagy Viszonylat

„Alap mű” (Am.)

„Tört beszéd” (Tb.)

„Hülye beszéd” (Hb.)

Alap mű (Am.)

A korpuszkuláris kogitológia szerint, alap műnek tekinthető egy, az objektív univerzumot bemutató (leíró) emberi értelemmel felfogható jel/kód/szöveg gyűjtemény. Jelen korunkig bezáróan ilyen mű nem létezik.

Tört beszéd (Tb.)

Az emberiség tudománynak meghatározott ismeret gyűjteménye. Összefüggéstelen,tisztázatlan fogalmi és elméleti konglomerátum. A fizikai világ érzék szerveken át felfogott jelenségeinek,megnyilvánulásainak leírása,azok összefüggéseinek magyarázatai.

Hülye beszéd (Hb.)

Az emberi gondolkodás viszonylatokra épülő ismeret és felfogási kiterjesztések,melyeknek a fizikai valósághoz csak a fogalmak elméleti horizontján keletkezik kapcsolódási területei. Elméletek,elképzelések,utópiák,filozófiai és lélektani,irodalmi,bölcseleti,politikai elvek,életfelfogások ...stb. szöveggyűjteményei. Néhány szó az ismeret-ről Jellemzően nem tudják meghatározni mit is értünk alatta. A régiek alapján: ismeret,(ismeret), hír,újság, tudás,benyomás,vélemény,gondolat,eszme,tétel,jel,értelem...stb. magyarul leírva (az információ szót nem használom mert eltakarja a lényeget.) azt ami a kortárs mond amikor a fogalmat megpróbálja érzékelhetővé tenni. A számítógépek hisztérikusan, növekvő mértékben elorozták az ismeret karakterét és gyorsan eljutottak a bit/byt egységekig. Azok kifejtésesben az elektromos /mágneses/fény jel mint Van jel - nincs jel -ből azután a képzetes világ (imaginárius/virtuális) a matematikai és geometriai jeleken keresztül átváltva képi (mozgó,3 dimenziós ) formákban elénk tárja a valóság különböző modelljeit,azok ismeret tartalmú szöveteit. Az ismeret tehát marad gyűjtő fogalma azon megnyilvánulásoknak amelyek valamilyen formában átírhatóak (kódolhatóak) az elménk számára. Ennyi viszont nem elég amikor a világmindenségekről és azok alap tételeiről van szó, a végtelenül bonyolult fizikai/kémia/biológiai és korpuszkuláris/korpuszkuláris valamint anti-korpuszkuláris eszmék,leírásokról kerül majd szó.

A korpuszkularizmus első közelítésben az ismeretet két fő csoportra bontja.

  • A kapcsolatok ismerete (Ki.) (A valós fizikai világra vonatkozó ismeret megnyilvánulások)
  • A viszonylatok ismerete (Vi.) (A képzetes gondolati és más ismeret kezelési eszközökkel felvehető bekövetkezések.)

Tehát ami valós az megnyilvánul,ami képzetes az bekövetkezik (egy alacsonyabban kódolható szinten)

A fizikai objektumok egy máshoz viszonyított ismeret feszültsége végtelenül nagy és az ismeret sűrűsége ennek megfelelően a befogadhatatlan a az emberi léptékek között. Ezért beszélünk a korpuszkularizmusban tört beszédről (Tb.)amikor a „tudomány” területeiről alkotunk meghatározásokat. A hülye beszéd (Hb.) nyilván a viszonylatok ismereteinek jelzője és az Alapmű (Am.) az ember számára fölfoghatatlan összes - ismeret CorpusCuit-ja. (Nem ismerünk ilyen típusú leírásokat. Az Alapmű ismeret feszültsége/sűrűsége – nagyságrendekkel - meg kell hogy haladja, az emberi elme képességeinek határait és annak felfogó képességét. Így elfogadjuk,hogy létezik,de nem birtokolhatjuk,mint tudást.)





Proximatizmus[6]és a gondolat.

Az ismeret dimenziói a viszonylatok bekövetkezéseiben. Ez azt jelenti,hogy az ismeretek kiterjedései az ember biológiai félépítésesből erednek. A felfogásunk alkalmazkodik (torzul) a befogadó szerv érintkezőin/kódoló egységeiben (agy). Az így átirtódott ismeretek hol egységnyiek,hol vektoriálisak,mező,vagy különböző térszerű állapotúak. Ezen ingerek lenyomata kémiai rögzülések rétegeit alakítva ki eljutnak a tárolás – megőrzés- előhívás lehetőségeikig is. Nyilván további működésbeli részletekről nem határozhatunk meg adatokat,hiszen azok a felderíthetetlenek látszó agysejtek szerkezeit kapcsolataiban vannak elrejtve.

(Röviden)

Az ismeret ha lineáris, 1 dimenzióban terjed akkor annak a fogalmi proximativ egysége a „van jel – nincs jel” típusú. Ahogyan egy ajtón belépő ember vagy van,vagy nincs a szobában. Az ilyen ismeretet csoport az elektromos, idegi impulzusok , Morse ábc... stb. Vagy pl. annak a korpuszkularista tételnek az értelmezése,hogy „A fizikai világban valami vagy van vagy nincs” az objektumok létezésének princípiuma a megvalósult anyagi állapot.

Szám jelel a 1, 0 . A + (pozitív jel) és – (negatív )nem tartozik ide.

O +
- o

A képzetes megvalósulás pedig a gondolati objektum (anyagi valósági mutatóktól mentes) biokémiai bekövetkezésnek határozható meg. Mindkettő az ismeret elemi egységének tekintendő A gondolat teremtő, a valóság szintúgy. A kettő viszonylatokban teljesedik ki egy több kiterjedésű állapotok irányaiba amikor a gondolatokat füzérekbe és összefüggésekbe vagyunk képesek alakítani. A mező szerű ismeret meghatározása. A sokat emlegetett CorpusCuit, lényegében a Descartes koordináta,amely a számosság/mennyiség testek alap fogalmát,félépítéseit képes modellezni, a térkép,műszaki rajz,szabásminta, további megjelenítési leképezések és így síkszerű ismeret hordozók.

A térszerű ismeretek közül a legjelentősebb a létezés érzete. A hangok/zene,axonometrikus rajzok/festmények, 3D fotók/filmek...stb. A nem dimenzionálható ismeretek között a képzelet/káprázat/hallucinációk azok a biofizikai díszfunkciók (drogok) sérülések/betegségek/elfajulások,alapján magyarázhatóak. Egy oldal, egy könyvben értelmetlen betűhalmaz. Az olvasás technikájával folyamatosan, a kialakított szabályoknak megfelelően egy lineáris fogalom sort képzünk elménkben a szavak 2D felfogása közben,egy újabb értelmi lépcsőn feljutva a fogalmak viszonylatai kiadnak egy kifejezésnek vett értelmezést. Gondolati leágazások alkotnak, összefüggéseket és viszonylatokat terítenek ki képzeletünkben, alap korpuszokat - a tovább gondolás lehetőségeire. A teljes szöveg elolvasása után megfogalmazhatjuk,hogy az előadás miről szólt,mit fejezett ki,mire irányult,mit akart mondani,miről szólt,...stb. egyre bővül a CorpusCuitok köre és szintjei mint egy képzetes tölcsér emelkedik el az egységnyi (kvantált) értelem (lineáris) vektor értelem fonalain keresztül a mező szerű felfogásunkig.. Hasonlóan a hangok útján keletkező értelmezésekre ,ott is a szálas/vonalas ismeretek boglyaiból válogat az értelmünk,amikor is a hangzás a harmónia és szerzemény játékossága az (üres) gondolat hiányt érzelmekkel tölti fel. A szépség,öröm,bánat,aggódás,félelem,vonzódás...stb. „pszichológiai” hatások ugyan azon ismeret vákuum kényszere alatt alkotja meg a gondolat frázisait ás kíván értelmezési mezőkre illesztve ismeret korpuszokat alkotni rájuk. Az érzelmi hatások tehát a gondolat ismeret tartalmát képtelenek kezelni,így a biológiai objektum (ember) ezen megnyilvánulásokat a létezés vegetatív szintjén dolgozza fel.

Kísérlet, az ismeret geometrizált modelljeinek kialakítására.

Hogyan ábrázolhatjuk ezen ismeret kiterjedéseket ?

A CorpusCuit mező valamilyen Descartes mező. Leegyszerűsítve egy képzetes mátrix elemi egysége. O 1 0 o Ez a Cc. mag minden ismeret kezdete és egysége. A 1.jel értelme a vele ellentétes 0. nulla és az általuk közrefogott kis és nagy o betű a „lavon” (lásd később bővebben) szerű kevert állapotoknak biztosít területet. (Használhatjuk még a O jelet egy ponttal a közepén és ugyan ezt pont nélkül. Kifejezve,hogy itt egy kevert állapottal állunk szemben és lehetőséget teremtünk a két mező kiterjedés változatainak megjelenítésre, úgymint a „jön” és „távolodik” geometriai képzetekre.)

2.ábra




Kissé bonyolultra sikeredett,de valójában egy egyszerű koordináta elfordításról van szó. Amikor is az „a” kör Descartes koordinátán a „b” kör mező egy az origóból kitáguló kúpot jelöl 3. ábra alap mezőn a lila kúp a bekövetkezés és a kék kúp a megvalósulás összetett voltát modellezi. Egymástól elkülönülő a két ismeret mező.

3.ábra


-v : v (vektor ismeret kezelés 1D.)

-ti : ti (mező ismeret kezelés 2D.)

-v/-ti : v/ti (szferikus ismeret kezelés 3D.)


(a) Alap mező Descartes koordináta a -v vektor -y/-x körnegyed (-ti) v vektor y/x körnegyed (+ti) Ha az ismeret azonos a kölcsönhatás fogalmával akkor összefüggést jelent a -v vektor leomlása és v vektorként való felépülése az a 2D mező értelmezésére. Az a 2D mező azonosan egyenlő geometriai értelemben az (a) jelű Descartes egység koordinátával.

Az alapmű elve itt -v (előadás) anyaga a -ti bekövetkezések/ideák összege alapján juthatunk el a megvalósulás (fizikai valóság ) v Cc.-jain kiépülve a ti mező megértésére. Fontos megérteni,hogy az ember a -ti eszmevilágából kell építkeznie. Ez tartalmazza fizikai világ kapcsolat rendszereinek ismeret mezőire utaló bekövetkezés (idea,elméleti feltételezés) típusú gondolati rendeket. A -ti mező azon negyedéből kell ismereteit felépítenie amely harmonizál az adott „b” mező (3.ábra.) megvalósulás típusú ismeretekkel.

4.ábra




F.k.

Molnár Ferenc




Jegyzet

Ajánlatos az adott előadás bővebb megértéséhez az állandó kereszthivatkozásokat a korpuszkulrizmus hátterében újra értelmezni.

  1. Kogitologia 1
  2. Aszi-gondolkodás 2
  3. CorpusCuit 3
  4. Idő 4
  5. Ismeret csere 5
  6. Proximatizmus 6

[1] Cogitologia– (Kogitológia) (Itt.) értelem vizsgálat

[2] Aszi. gondolkodás– Aszimmetrikus gondolat kezelés. az állatvilág alapvető feladat/probléma és gondolat kezelési rendszere.Idő függő leegyszerűsítő ismeret rendezés. A föld összes ismert élő rendszerére érvényes lét aktívum. A szimmetrikus ismeret kezelés arányában rendkívülien jelentéktelen mértékben tartalmazzák az élő rendszerek.

[3]CorpusCuit – Az ismeret mint vektor/mező/tér képződmény a korpuszkularizmus alapján a világegyetem lehetséges ismeret besorolási alapszerkezete. Felületei kiosztják azokat az értelmi/értelmezési/felfoghatósági fokokat és területeket amelyekkel a valóság oly ellentmondásosan bánik –legalábbis számunkra.

[4]Idő - A korpuszkularizmus az idő fogalmát/képzetét a kiépülő kiterjedés elmélet mentén tárgyalja. Így,érvényes rá a korpuszkuláris alap kozmológiai meghatározók tétel rendszere. A teljesség igénye nélkül, szimmetriamegmaradás,előny/hátrány hierarchia,van/nincs reláció,rekombináció...stb.

[5]Proximatizmus – ( Itt. ) Proximativ = Közvetlen közeli, érintkező,kapcsolat viszonyból eredeztethető megnyilvánulások.

[6]Ismeret csere Minden aktívum a fizikai világban a közvetlen közeli hatások nyomán alakul ki. Semmi sem terjedhet valamilyen fizikai kapcsolattól mentessen egyik objektumról a másik azok valamilyen proximativ kapcsolatrendszerei nélkül.


  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6